NŐÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁK
Bán Zsófia megnyitó beszéde a Nőábrázolások és ábrázoló nők című kiállításhoz
Tisztelt egybegyűltek! Kedves Látványtárazók! Van egy jó hírem (végre!): ma reggel, a költőfejedelem születésének 200. évfordulójának évében, kiképzett, színmagyar, nőstény keresővizslák és terelőpulik tényleg megtalálták Petőfi csontjait Szibériában - és tényleg nő!... (Lásd még: mi a tény, és hol van hazája? Fejtsd ki saját szavaiddal! Illetve, most inkább ne.)
Ez a nem hivatalosan kiszivárogtatott hír futótűzként terjedt el Barguzintól Budapestig, kisebb-nagyobb lázadásokat szítva e honban. Gondoljunk bele, ennek számtalan következményébe, genderfolyományába, magasfeszültségű paradigmaváltóáramába!
Gondoljunk bele, mi mindent kell ehhöz a vármegyéknek, ispánoknak és nemzetes közértvezetőknek átgondolni, megvariálni, újrakoncipiálni, itt bevenni, ott kiengedni, sztrímlájnossítani, kancellálni, minisztériumi fejléces papírt és szívet cserélni! Az apa férfi, a Petőfi nő! Őrület! Káosz és zűrzavar ameddig szem ellát. Forradalom, anarchia! A régi rend felbomlása, és egy új világrend felderengése a tündöklő, távoli horizonton.
Nőábrázolások és ábrázoló nők
A régóta tervezett Nőábrázolások és ábrázoló nők címet viselő tárlat az alkotóművészet egyik legfontosabb kérdését vizsgálja: a nők szerepét a vizuális kultúra történetében, akik létrehozói, s egyben (örök) témájául is szolgálnak a különféle műalkotásoknak és használati tárgyaknak.
A nők által létrehozott alkotások minden bizonnyal egyidősek a művészet történetével, azonban az elmúlt évszázadok során hosszú folyamat vezetett odáig, hogy a sokáig férfiak által dominált területen a vitathatatlan minőség révén elismerést és megbecsülést nyerjenek.
Szedem, szedem a harmatot...
Szedem, szedem a harmatot...
Solstitium - ének és mese a szerelem jegyében a nyári napfordulón
Közreműködik:
Navratil Andrea Liszt Ferenc-díjas népdalénekes
Demeter László Bartók-emlékdíjas népzenész
Időpont: 2024. június 21. 19.00 óra
Cím: Első Magyar Látványtár - Tapolca-Diszel, Derkovits Gyula utca 7.
Jegyár: 2800 Forint
Jegyek a helyszínen válthatók.
Nevetünk még a férfi tekintetén?
Cserhalmi Luca kritikája az Új Művészetben a kiállításról
Nevetünk még a férfi tekintetén?
Nőábrázolások és ábrázoló nők. Az Első Magyar Látványtár kiállítása. Kurátorok: Várkonyi Ádám,
Vörösváry Ákos.
Megjelent az Új Művészet 23/11-12 lapszám - 47-49. oldalakon.
Sok kiállítás szól a nők helyzetéről, szerepvállalásáról, feminista törekvésekről. Mondhatjuk, hogy
itthon is ez lett a képzőművészet egyik meghatározó fókusza (nagyon helyesen!). Nem is kell azonban
időben túl sokat, elég akár csak pár évtizedet visszamennünk, hogy egy teljesen más nő képét lássuk
tükröződni a műalkotásokon. Nem is egy, hanem akár több párhuzamos képet, identitást. Vörösváry
Ákos és Várkonyi Ádám válogatásában az Első Magyar Látványtár gyűjteményéből rendezett
Nőábrázolások és ábrázoló nők című kiállításon nem csak azt tudhatjuk meg, hogy milyen máig aktív
identitásokkal ruházzák és ruházták fel asszonyainkat és lányainkat a magyar művészek, valamint a
tömegmédia, de azt is, hogy (spoilert alert) a nők még festeni is tudnak!
Júliusi megnyitók a Látványtárban
Július 4-én, szombaton három kiállítás nyílik meg a Látványtár Kiállítóházában: A rendszerváltás 20 éve címmel a fővárosi Friss Galéria képzőművészeti vendégkiállítása, majd közvetlenül ezután Mindenemberboldogakarlenni címmel a Látványtár új kiállítása, Elekes Károly "Tunning" c. kamarakiállításával kiegészülve.
Mindenemberboldogakarlenni
KIÁLLÍTÁSUNKON NEM CSUPÁN GICCSEK, GICCSŐRÖK KÉPEI, HANEM NAÍV MŰVÉSZEK ÉS DILETTÁNS KÉPÍRÓK MUNKÁI, VALAMINT PROFESSZIONÁLIS KÉPZŐMŰVÉSZEKTŐL A GICCSRE REFLEKTÁLÓ ALKOTÁSOK IS SZEREPELNEK.
SZELLEMI KALANDRA HÍVJUK A LÁTVÁNYTÁR VENDÉGEIT, HÍVEN AZ ALAPÍTÓ OKIRATUNKBAN FOGLALTAKHOZ:
„AZ ALAPÍTVÁNY MUNKÁSSÁGÁVAL AZT A LÁTÁSKULTÚRÁT SZERETNÉ A KÖZ KINCSÉVÉ TENNI, AMELYBEN A BEFOGADÓRA A TEVÉKENY RÉSZVÉTEL, AZ ALKOTÓ FANTÁZIA, SZELLEMI ÖNÁLLÓSÁG ÉS ELŐÍTÉLET MENTESSÉG A JELLEMZŐ (AKTIVITÁS, KREATIVITÁS, SZUVERENITÁS). S MINDEZEK EREDMÉNYEKÉNT AZ ÍZLÉS – AZ IGAZ ÉS A HAMIS SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK KÉPESSÉGE.”
„... AZ ALAPÍTÓK BÍZNAK A LÁTVÁNY EREJÉBEN, A NÉZŐBEN ÉS ÖNMAGUKBAN.”
(Részlet az 1990-ben született Alapító Okiratból )
Ezzel a kiállítással kemény fába vágta fejszéjét a Látványtár, és egyúttal köszönetet mond a Lukácsy-család nagyvonalú képadományáért, amellyel inspirálta és siettette ezt a látványtári bemutatót.
Naivok? Giccsőrök? Dilettánsok? Ki az, és hol van ő, aki meghúzza a határokat? Ami biztos, hogy minden ember boldog akar lenni. Mindenki. Azok is, akik nem tudják, vagy rosszul tudják mi is az, és azok is, akik nem tudják, vagy rosszul tudják, hogyan érhetik el a boldogságot.
A rendszerváltás 20 éve
A Friss Galéria vendégkiállítása
21 fiatal magyar képzőművész 25 alkotása.
Szervezeti felépítés
Alapítók
Frankl Aliona
Ganczaughné Albert Katalin
Ganczaugh Miklós
Dr. Gyökér Kinga
Lugosi Lugo László
Pócsy Ferencné
Pócsy Ferenc
Vörösváry Ákos
Kuratórium
elnök: Dr.Pataki Gábor
Andrási Gábor
Tóth Elek
Várkonyi Ádám
Vörösváry Ákos
Művészeti vezető
Vörösváry Ákos
Az alapítvány titkára
Dr. Gyökér Kinga
RÉSZLETEK AZ ELSŐ MAGYAR LÁTVÁNYTÁR ALAPÍTVÁNY 1990. MÁJUS 13-ÁN SZÜLETETTALAPÍTÓ OKIRATÁBÓL
„Ma Magyarországon, a szó igazi és kívánatos értelmében, nincsen látáskultúra.
Tarthatatlan állapot, hogy a megszokott, kopott látnivalókon túli láthatók előtt zárva maradnak a szemek.
Adatok
ELSŐ MAGYAR LÁTVÁNYTÁR ALAPÍTVÁNY
(Hungarian Látványtár Art Foundation
vagy
Hungarian Látványtár Art Foundation & Collection)
Székhely
1021 Budapest, Labanc utca 43.
Fióktelep
A Látványtár Kiállítóháza:
8297 Tapolca-Diszel, Derkovits utca 7.
(a Templom térnél)
Adószám
19638043-1-41
Bankszámlaszám
Budapest Bank
10104105-56070346-00000007
Alapítás
Az alapító okirat aláírásának időpontja:
1990. május 13.
Közhasznú szervezetté válás:
2007. június 11.
Nyilvántartásba vevő bíróság:
Fővárosi Bíróság
Nyilvántartás száma: 204
Nyilvántartásba vétel időpontja:
1990. május 21.
