GULÁCSY LAJOS RAJZAI

AZ ELSŐ MAGYAR LÁTVÁNYTÁR VENDÉGKIÁLLÍTÁSA AZ EGRY JÓZSEF EMLÉKMÚZEUMBAN – BADACSONY, Egry sétány 1.

Megnyitó: június 22. 19 óra (Múzeumok éjszakája)
Megnyitja: Gopcsa Katalin művészettörténész, közreműködik Németh István Péter költő
Látogatható: szeptember 15-ig
Nyitva tartás
júniusban és augusztus 20 után: hétfő és kedd kivételével naponta 10.00 - 18.00 óráig, júliustól aug. 20-ig: hétfő kivételével naponta 10.00 - 18.00 óráig.

A szakirodalom nem tud arról, hogy Gulácsy Lajos (1882-1932) járt volna Badacsonyban, nagy valószínűséggel tehát most először lehet vele itt találkozni.

„Gulácsy Lajos (1882-1932) a századforduló magyar festészetének egyik legmagányosabb és egyben legrejtélyesebb alakja. Emberi és művészi megítélését máig feloldhatatlannak tetsző kettősség jellemzi. Miközben művészetét már életében csodálat övezte, és olyan személyiségek, mint Füst Milán, Kosztolányi Dezső, Lyka Károly méltatták megkülönböztetett elismeréssel munkásságát, valamint az 1907-ben és az 1909-ben megrendezett budapesti kiállításai éppúgy komoly sikert arattak, mint 1909-es és 1911-es nagyváradi szereplései, egész élete folyamán súlyos megélhetési gondokkal küszködött, amihez lassanként a művészeti életből való kirekesztettsége társult.”

„Tudatosan elhatárolta magát a látványt pusztán reprodukáló ábrázolásmódtól: festészete az angol preraffaeliták misztikumából, a szecesszió életérzéséből, a reneszánsz, majd a rokokó igézetéből táplálkozott, de legfőképpen és teljes tartományában mégiscsak saját képzeletéből, hogy azután utolsó képeinek merész asszociációival a szürrealizmus tartalmaira is rátaláljon. Az akadémikus iskolázottság védelmet adó közege, az izmusok mozgalmainak hasonulást jelentő biztonsága helyett az álmaira bízta magát. Oscar Wilde-dal szólva úgy gondolta ő is: „A Művészet világokat teremt és világokat tesz semmivé, és le tudja hozni egy vörös fonálon a holdat az égről” ”

(Részletek Szabadi Judit: Gulácsy Lajos [Fekete Sas Kiadó, Bp. 2007] című könyvének ajánlójából.)

A kiállított rajzok passzpartúja – Passe-p Art – Albert Katalin és Katona Klára munkája.